Legtöbben szembesülünk az anyai haraggal, bár ezt elég kevesen ismerik be. Ebben a cikkben szeretnénk kifejteni, pontosan mi is ez, és lépésről-lépésre meg is mutatjuk, hogyan lehet kezelni ezt az anyai haragot.
Ha azt mondjuk ilyen esetekben, hogy elvesztettük a hidegvérünket, az enyhe kifejezés.
Néha, amikor minden összejön (az egyik gyerek nyűgös, a másik nem csinálja, amit 20. alkalommal kérsz tőle, ezért már te is kiabálsz és mindkét gyerek sír), eltörik az a bizonyos mécses.
De ettől NEM VAGY ROSSZ ANYA!
Senki nem akar olyan anyuka lenni, aki a családjával kiabál, és nem is azért vállalnak gyereket, hogy legyen kivel veszekedni. De mindenki megtapasztalja az anyai haragot, csak ez mindenkinél más-más szinteken és különböző helyzetekben jön elő.
Egyszerűen arról van szó, hogy senki nem beszél erről, és az ezt kísérő, összes érzésről. Annyi bűntudat és szégyenérzet van bennünk anyaként, miközben azon dolgozunk, hogy a feszült pillanatokban is érzelmi választ adjunk gyermekeinknek.
És nem kellene, hogy ez így legyen!
Hadd mondjak valami sokkolót… Nincs olyan, hogy TÖKÉLETES ANYA! Ilyen nem létezik!
Az anyukák is elfáradnak, ők is lehetnek mérgesek vagy nyűgösek, amikor könnyebben elveszítik a hidegvérüket és a türelmüket, mert ők is emberek! És az emberek hibáznak.
Ilyenkor az a fontos, hogy tedd jóvá a hibádat, bocsáss meg magadnak, és próbáld meg még egyszer.
Az anyaság megköveteli, hogy életed minden pillanatában OTT legyél, JELEN legyél, éjjel-nappal. Az anyaságban nincs szabadság, nem tudsz betegen kidőlni és „CSAK” pihenni. Nem tudunk még egy olyan munkakört megemlíteni, amihez ilyen szintű elköteleződés szükséges. Ráadásul sokan úgy csinálják mindezt, hogy semmiféle támogatást nem kapnak.
Mi az az anyai harag?
Az anyai harag az, amikor dühös vagy frusztrált vagy, és felemeled a hangod bármilyen szülőséggel kapcsolatos interakció közepette.
Nem vagy rossz anya, ha időnként „eltévedsz”. A gyerekek megbocsátóak, a jelenben élnek. Hajlamosak mindent gyorsan elfelejteni, tehát mindaddig, amíg nem teszed szokássá az ordibálást, addig nem is lesz ez rád jellemző.
Mire figyelj:
Bizonyos mértékű düh teljesen normális, a fékezhetetlen harag és az öngyilkosság gondolata, vagy a baba bántása viszont már egyáltalán nem az. Ez a szülés utáni depresszió jele is lehet, és egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni! Ha ilyen érzéseid, gondolataid vannak, azonnal kérj segítséget!
Hogyan tudsz megnyugodni?
A pillanat hevében, amikor stresszes vagy és úgy érzed, mindjárt felrobbansz, néhány dolgot megtehetsz annak érdekében, hogy megnyugodj. A következő tippeket megelőzésre is nyugodtan használhatod, mielőtt a harag kialakulna benned.
- Lélegezz és számolj tízig!
A harag, a stressz vagy a pánik pillanataiban létfontosságú a tudatos légzés, mert lehetővé teszi agyunknak, hogy gondolkodjon. Tehát, ha úgy érzed, túlterhelt vagy, vegyél egy nagy, mély levegőt, közben pedig számolj el 10-ig!
Lassan vegyél levegőt az orrodon keresztül, és szívd be mélyen az alsó hasad felé. Így oxigént juttatsz az agyba, és jobb döntést tudsz hozni, mint az ordítás.
- Tarts szünetet!
Ha kezd elönteni a méreg gyermeked jelenlétében, kérj egy percet és menj át egy másik helyiségbe, ahol kiabálj egy jót, akár egy párnába temetkezve, vagy püföld meg azt a párnát, ha nagyon mérges vagy. Így lesz időd gondolkodni és a kiabálás helyett egy másik stratégiát kiagyalni.
- Telefonálj segítségért!
Hívd fel a férjedet, a szüleidet vagy a legjobb barátodat, hátha ők tudnak valami tanácsot adni a helyzetre, vagy megnyugtatni téged, hogy jó anya vagy és minden rendben.
- Ismerd el a tehetetlenségedet, add meg magad!
Nem, nem optimális, ha a gyerkőc a kalapja nélkül távozik, amikor kint mínusz fok van. De legvégső esetben, mikor már fogytán a türelmed és nincs jobb ötleted, és ezzel el tudod kerülni, hogy kiabálj vele, akkor engedd, hogy a kalapja nélkül menjen a boltba – max. tedd a táskájába a sapit, ha fázna a fejecskéje, fel tudja venni. Viszont ettől egy jobb megoldás lehet a következő pont.
- Ajánlj neki választási lehetőséget!
Nem, az továbbra sem opcionális, hogy a gyerek sapka nélkül mászkáljon kint a hidegben. A kiabálás elkerülése érdekében felajánlhatsz neki több lehetőséget, amiből ha tud választani, nem érzi úgy, hogy kényszerítve van, ezzel pedig el is kerültétek a veszekedést.
- Legyen egy terved!
Jó ötlet, ha bizonyos viselkedéseknek van néhány alapvető következménye. Ha tudod, hogyan reagálj, amikor a gyerek nem akar felöltözni, elpakolni a játékot, rugdosódik vagy sikítófrász tör rá, akkor nem is kell az érzéseidre hagyatkoznod.
Térjünk rá a miértre!
Itt ásunk egy kicsit mélyebbre, hogy megelőzzük az anyai haragot és a frusztrációt. Így válhatsz hosszú távon nyugodtabb anyává:
- Ismerd meg a kiváltó okokat!
Írd le, amikor kiabáltál vagy elvesztetted a türelmed, majd próbálj változtatni a helyzeteken. Dühös lettél, amikor a kisgyermeked nem hallgatott az élelmiszerboltban? Talán nélküle kellene vásárolnod.
- Tanulj meg uralkodni az érzéseiden!
Szánj egy kis időt annak kiderítésére, hogy mikor történt a hiba. Gondold végig, mikor kellett volna 10-ig számolnod, mielőtt robbantál volna, és legközelebb tegyél így.
- Válaszd ki a csatáidat!
Fontold meg, mennyire fontos, hogy gyermeked most azonnal rakja el a játékait. Lehet, hogy jobb lenne egyszer elengedni egy elvet, ahelyett, hogy kiabálás lenne a vége.
- Tegyél egy „nem kiabálok többet” ígéretet gyermekednek!
Mondd el gyermekednek: sajnálod, hogy kiabálsz, és most mindent megteszel, hogy ne legyen többé ilyen.
Akármit is csinálsz….
Tudd, hogy jó anya vagy, és mindent megteszel, ami tőled telik! Megvan a képességed, hogy nyugodt légy, és a kiváltó okok és reakciók menedzselése segíteni fog abban, hogy azzá a nyugodt anyává válj, aki lenni szeretnél.
Lélegezz mélyeket, mama! Megvan ez! 😉
